Újítsd meg a tagságodat most! Tudj meg többet →

Etikai kódex és GYIK

Hat magyarországi coaching szervezet 2011. november 23-án aláírta a mérföldkőnek számító Szakmai Kódexet, amely nemzetközi szinten is úttörő jellegű összefogást jelent. A Szakmai Kódex az EU által nemrégiben befogadott Code of Conduct-ra épül, amely alapján a coaching szakma felkerült az önszabályozási joggal rendelkező szakmák hivatalos EU adatbázisába.

A szakmai képesítéssel rendelkező magyarországi coachok nagy többségét képviselő szervezetek közös érdeke a hazai coaching szakma minőségbiztosítása, kereteinek tisztázása. A dokumentum egyik célja, hogy a magyarországi coach szakemberek számára egyértelmű és széles körben elfogadott szakmai és etikai irányelvet jelentsen. Másik célja, hogy a megbízókat (vállalatok, HR szakemberek, egyéni ügyfelek) segítse coach szakemberek kiválasztásában.

A Szakmai Kódex első körben a hat szervezet által képviselt coachokra érvényes. Az aláíró szervezetek örömmel várják további coaching szervezetek vagy coaching szakembereket is tömörítő szervezetek csatlakozását. Az aláíró hat szervezet tervezi Coaching Önszabályozó Testület létrehozását és országos szakmai fórum megalapítását.

A Szakmai Kódex az EU által nemrégiben befogadott Code of Conduct-ra épül, amely két jelentős nemzetközi coaching szervezet – a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) és az Európai Mentoring és Coaching Tanács (EMCC) – által több év alatt kifejlesztett szakmai és etikai keretrendszer. Ezen keretrendszer alapján a coaching szakma felkerült az önszabályozási joggal rendelkező szakmák hivatalos EU adatbázisába. Az alig 20 éves szakma, amely Magyarországon csupán néhány éve vált széles körben ismertté, itthon is egyre fontosabb szerepet játszik a munkavállalók elégedettségének és hatékonyságának növelésében. A vállalatok közel kétharmada alkalmazott már coachot. Nem csupán a nagyvállalatok, hanem a kis és közepes méretű vállalkozások körében is egyre népszerűbb a coaching mint a szervezetfejlesztés egyik kiemelten hatékony eszköze.

A kereslet növekedésével párhuzamosan rohamosan nő a coachok száma is. A Magyarországon dolgozó coachok átlagosan néhány év tapasztalattal rendelkeznek, s alig 10-15%-uk dolgozik 5 évnél hosszabb ideje e területen. A coaching szervezetek egybehangzó véleménye szerint ideális esetben legalább 100-150 órányi, gyakorlatorientált képzés elvégzésére van szükség ahhoz, hogy valaki coach lehessen.

A Szakmai Kódex célja, hogy létrejöjjön egy önszabályozásra épülő szakmai és etikai követelményrendszer, azon irányelvek gyűjteménye, amelyek feladata biztosítani, hogy a coachok szakszerűen és etikusan járjanak el hivatásuk gyakorlása során. A Kódex nem csupán a szolgáltatás nyújtásához szükséges kompetenciákat, illetve a szakmai képzéssel kapcsolatos elvárásokat fogalmazza meg, hanem a folyamatos szakmai fejlődés szükségességét, és a szakma etikai normáit is magába foglalja. Mindemellett kiemelt feladata annak elősegítése, hogy a szélesebb nyilvánosság a szakmai és személyes fejlesztés hatékony eszközeként ismerje meg e szakmát.

Etikai GYIK

Az alábbi kérdéseket és válaszokat az ICF Global Etikai Bizottsága (ICF Ethics and Standards Committee) állította össze, hogy segítse a coachokat abban, hogy jobban megértsék és alkalmazzák az az Etikai Kódexet. Fordította az ICF Magyar Tagozat Etikai Bizottsága.

Amennyiben a coaching szerepel a munkaköri leírásodban és egyértelműen elkülönül a vezetői szerepedtől és felelősségi körödtől, akkor nem. Ha azonban nincs nevesítve a munkaköri leírásodban, akkor neked kell a kollégákkal/alkalmazottakkal vagy egyéb üzleti partnerekkel egyeztetni a szerepedről és felelősségi körödről, mielőtt coacholnád őket. Különbséget kell tennünk a professzionális coaching és a coachkészségek használata között. Amennyiben vezetőként coachkészségeket használsz, nem szükséges semmilyen hivatalos megállapodás.

Minden bizonnyal coaching kompetenciákat használsz, és szakmailag megfelelően jársz el, amikor a barátaidat coacholod, ez azonban mégsem tekinthető professzionális coaching kapcsolatnak, mert semmilyen megállapodás nem született. A titoktartást azonban itt is tiszteletben kell tartani, már csak udvariasságból is

Egy ICF professzionális coach tagja az ICF-nek és vállalja azt is, hogy az ICF által meghatározott coach kompetenciák mentén dolgozik, és kötelezőnek tartja magára nézve az ICF Etikai Kódexét.

A coaching kapcsolatban gyakran elkülönül az ügyfél és a megbízó. Legtöbbször az ügyfél és a megbízó egy és ugyanaz a személy, így ügyfélként utalunk rá. Az azonosíthatóság érdekében az ICF az alábbiak szerint határozza meg ezeket a szerepeket:

Ügyfél: Az ügyfél a coacholt személy(eke)t jelenti.

Megbízó: A megbízó az a szervezet (beleértve annak képviselőit is), amely a coaching szolgáltatást fizeti és/vagy szervezi. A coaching szerződésben vagy megállapodásban minden esetben – amennyiben nem egyazon személyről van szó – egyértelműen meg kell határozni az ügyfél és a megbízó jogait, szerepkörét és kötelezettségeit.

Megbízó lehet egy szülő; egy coach-közvetítő cég, vagy egy vállalat, aki coachokat vesz igénybe alkalmazottai mellé.

A coaching folyamat időbe telik. A coach-kompetenciák használata valakivel egy-két alkalommal nem szükségképpen coaching kapcsolat. Ahhoz, hogy professzionálisnak nevezzük, szükség van coacholható célra és egy olyan megállapodásra, amely részletezi a coach és az ügyfél szerepét és kötelezettségeit.

Használhatod a coach-kompetenciákat miközben coacholod a gyermeked, ahol ugye nincs megállapodás. Vagy a párkapcsolatodban is használod ezeket a kompetenciákat, ami szintén nem jelent professzionális kapcsolatot.

A professzionális coach meghatározás vonatkozik minden ICF akkreditációval rendelkező coachra (ACC, PCC, MCC, valamint a jövőben esetlegesen meghatározásra kerülő további akkreditációkra).